Tenerife - a mediterrán álom-sziget
Álmok és valóságok
- avagy Tenerife maga a Paradicsom?
Fórumokon napi szinten találkozunk annak a vágynak a megfogalmazásával, miszerint a posztoló Tenerifén szeretné élni az életét. Alábbi írásomban - jópár év munkatapasztalattal a hátunk mögött, mintegy bevezetőként - ezt a kérdéskört járom körbe.
Tartsatok velem, velünk!
Álmaink és a "rideg" valóság életünk minden pillanatát pókhálóként szövik át.
Ha e láthatatlan pókfonálnak színei lennének, jobban látnánk, életünk mely szakaszaiban mely színek dominálnak, de élete folyamán mindenkinek vannak "álmodozásmentes" és "a valóságtól elrugaszkodottabb" időszakai is. Tapasztalataim szerint ez utóbbiak az életkor előrehaladtával csökkenni látszanak, szerencsére, hiszen - mint az élet minden területén - az álmok és valóság viszonyában is hasznos az egyensúly.
Az elmúlt évek szinte minden pillanatában - munkánkból fakadóan - kapcsolódtunk egy-egy nyaralni vagy letelepedni vágyó családhoz, így mindennapi kommunikációnk során naponta 8-10 család, személy, házaspár életébe nyertünk így-úgy némi betekintést.
Ez a kapcsolódási folyamat természetszerűen kissé bonyolultabb (eleve több szálon futó) és sokkal hosszabb ideig tartó (mondhatni: mélyebb), mint pl. bemenni egy üzletbe és megvásárolni valamit, vagy rendelni egy étteremben: az élet ezen területei egyszerűbb kérdésekre egyszerűbb válaszokat hivatottak adni. Van félzsíros tej? Ha én csak azt szeretem, döntenem kell, hogy kérek-e tejet egyáltalán, ha nincs.
Vagy étteremben, ami már egy kissé "bonyolultabb" közeg: a hasábburgonya mirelit, vagy friss? A pincér kedves vagy kedvetlen? Van-e óceáni kilátás, és az étlapon rántott hús (hiszen a gyerek csak azt eszi meg)?
Mivel mi soha nem csak szállást adtunk Vendégeinknek a Casa Azulban, hanem komplex nyaralás-élményt, egy-egy nyaralásszervezés során rengeteget kellett beszélgetnünk.
Ezek az időigényes beszélgetések, a "nyaralási-élmény-álom" felvázolása segített nekünk abban, hogy teljesíteni tudjuk a kívánságokat.
Öt évnyi, Vendégeinkkel-közös munkával a hátunk mögött elmondhatjuk, hogy nagyon nagy sikerrel, hiszen visszatérő vendégeinknek és az ő ajánlásaiknak köszönhetően soha nem kellett hirdetnünk a Bookingon vagy bárhol másutt.
Ez a típusú munka megkövetelte tőlünk a maximális odafigyelést és a lehető legnagyobb mértékű "azonosulást" a nyaralási álmok valóra váltásához, majd később a letelepedés-támogatási munkánkhoz.
Egy szállás helyszíne, az utazás időpontja és a nyaralás hossza, a választott programok helyszínei és minősége, mindezek ára (sok más, mint pl. az ár/érték arány mellett) mind-mind meghatározó részletei egy "álom-nyaralás" megvalósulásának. Nyaralásnál számít még a "csapat-összetétel" is: házaspár? Szűk család? Baráti társaság? Egy generáció - esetleg kettő-három? A nyaralás minőségét az is meghatározza, hogy van-e a csapatban "gyenge láncszem"; nehezebben alkalmazkodó családtag, barát.
Mert a rugalmasság bizony itt is - mint az élet minden más területén - megkönnyíti a "pozitív végkifejlet" elérését. Ugyanakkor mi is tudjuk, hogy vannak részletek, melyekkel kapcsolatban nem működhet a rugalmasság. Ilyen részlet lehet pl. a laktózérzékenység tejvásárláskor, gluténérzékenység (esetleg súlyos mogyoró- vagy fahéj allergia) az éttermi fogyasztáskor, vagy egy térdsérülés a nyaralás megszervezésekor.
De mi a helyzet a letelepedéssel kapcsolatos álmokkal - és a valósággal?
Álmaink megvalósításához már a meghatározandó kérdések körének megfogalmazása tudatosságot és racionalitást kíván, de legelőször: tájékozódási kötelezettséget jelent.
Gondolkodni, gondolkodni, gondolkodni: kell és érdemes.
Van, aki szerint ezt túlgondolom, merthiszen J.T.M. ♥ is egy barlangban él Tenerifén évek óta - de J.T.M. élete az övé, a miénk pedig a miénk: ki tudja, ki mindenkinek felelhet meg ez az életforma?! Fontos tudni azt is, hogy Tenerifén a lakható barlangok száma is a nullához konvergál.
Aki IGAZÁN komolyan veszi saját magát, bizony ezer és ezer oldalról és felelősségteljesen végiggondolja a múltjára építeni kívánt jövőjéhez vezető utat.
Az álom és a valóság viszonya úgy általában
Álmaink képzeletünk játékai.A képzeletünk szabad, ezért az álmok pókfonala az én képzeletemben szivárványszínű, jelképeként a színek szabadságának. Álmodni, álmodozni bármiről lehet és szabad, sőt: szerintem kell is, mert az álmodozás az ÉLET egyik legerősebb hajtómotorja.
Az álmok alapja a képzelet, a képzelet pedig nem kíván "szembesülni" tényekkel, sőt: arra hivatott, hogy elreppenjen felettük! A tények figyelembevételére álmodozás közben semmi szükség; (szárnyak nélkül) repülünk a képzelet szárnyán!
Nincs szükség TUDÁSRA, információkra, utánajárásra, törvények ismeretére!
Elég, ha a buszon/metrón/villamoson elképzeljük például, milyen jó lehet lángossütő kocsival járni Tenerife strandjait: megvan a megélhetésünk is és az óceánpart-élményünk is nap mint nap, télen és nyáron...
...de a valóság pókfonala inkább fekete és szürke. Mint az aszfaltozott út színe.
A valóságban társadalmi-jogszabályi környezetben élünk, személyes és törvény által meghatározott korlátokkal és lehetőségekkel.
Az álmok megvalósítása csak úgy sikerülhet (a két pókfonál: a szivárványszínű és a szürke akkor fonódhat össze), ha alaposan tájékozódunk. Például hamar rájövünk, hogy Tenerife szigetén nem tudunk mobil lágossütővel vállalkozást indítani, mert egyrészt nem mindenki szereti itt a lángost (helyette viszont nagyon menő a churros), másrészt jogszabályok írják elő, hogy a helyváltoztatásra képes (mozgó) járműből való árusítás feltétele egy FIX telephely, egy üzlethelység, mely bizony már számottevő költségvonzattal jár.
Szerencsére az álmodozásnak nincsenek határai és korlátai, így ha egy álom megvalósítása "ugrott", máris jöhet a következő - álmodhatunk olyasmit, amit meg tudunk valósítani!
Nem szabad elfelejtenünk, hogy míg az álmaik minden súlyosabb következmények nélkül repkedhetnek képzeletünkben, álmaink megvalósítása a valóság szigorúbb talaján - megfelelő körültekintés nélkül - már olyan súlyosabb következményekkel is járhat ránk nézve, mint pl. vagyonvesztés.Hogyan kerülhetjük ki a buktatókat?
Felelősségteljes felkészüléssel.
Ez azért nehéz, mert ebben megoldásra váró, képzeletbeli egyenletben majdnem minden érték (itt: mint matematikai fogalom) változó.
Milyen "értékek" "változók"?
Azok, melyek ma még tények, de holnap már nem biztos, hogy azok - hiszen más "értékek" függvényei.
Néhányat felsorolok, hogy értsétek, mire gondolok:
- egészségünk
- a Magyarországon eladásra váró ingatlanunk, jelenlegi értéke forintban (ingatlanpiaci árak alakulása Magyarországon)
- az eladott ingatlanunk forintban kapott vételára euróban (árfolyamváltozás)
- a vásárolni kívánt ingatlan értéke a jövőben (ingatlanpiaci árak alakulása Tenerifén)
...és még sorolhatnám.
Tudomásul kell vennünk, hogy nem minden buktatót tudunk kikerülni - ez jelenti a kockázatvállalást: reméljük, hogy minden jól alakul majd, egészségünkkel, euro-forint árfolyammal és az ingatlanpiaci helyzettel egyaránt.
A legsúlyosabb tévedés
azt gondolni, hogy Tenerife valósága úgy általában maga az álom - mert nem az.Itt sem süt mindig a Nap, itt is esik néha az eső, itt is vannak hajléktalanok és munkanélküliség, egyéni tragédiák.
Vannak zörgéssel, piszokkal és porral járó lakásfelújítások és építkezések (akár a szomszédunkban is), erdőtüzek és a velük járó "kellemetlenségek" (mint valódi veszélyhelyzet; kitelepítések, útlezárások, füst és pernye), közlekedési dugók és balesetek, idegesítő ügyintézők ♥ és vandalizmus.
Ezért hát ne induljunk HURRÁ-OPTIMIZMUSSAL!
Értékeljük helyén a kezdeti EUFÓRIÁT!
Lássunk túl az IDILLI nyaralás-fotókon; a pálmafák és az óceán látványán, hogy megvalósíthassuk álmainkat, és áldozatos munkával ki-ki megteremthesse magának (a valóság szürke autóútján haladva, a tájban gyönyörködve, folyamatosan használt visszapillantó-tükörrel) a saját Tenerifei Paradicsomát.
Írásaimmal ebben (is) szeretnék segíteni - az elmúlt években olyan sok család ♥ letelepedését koordináltuk, hogy bőven van megosztható, mások számára is hasznos gyakorlati tapasztalatunk az eredményes felkészülés és kivitelezés kérdésköreiben.
Köszönjük, hogy velünk maradtok!
Jó olvasgatást!
Anna és Attila
17.10.2024.