Nyaralj velünk! - tesztnyaralós próbahét Mayával és Andrissal

2019.11.30

Elkészült az apartmanunk! 
Lehetne-e szebben megünnepelni annál, minthogy az ember meghívja Barátait egy jó hangulatú nyaralós-teszt-hétre...?! Együtt kóstoltunk hát bele és tapasztalhattuk meg, milyen nagyszerű érzés és mennyire felelősségteljes feladat a világ ilyen távoli pontján vendégül látni valakit úgy, hogy egyszerre érezze magát otthonosan is, elvarázsolva is... alábbi képes beszámolónkat fogadjátok szeretettel!

Apartmanunk képgalériája hamarosan felkerül oldalunkra, de már van néhány fotónk...  


Egy hét nyaralás Tenerife-n, novemberben

A megérkezés napján mindenekelőtt megbeszéltünk minden, kölcsönösen fontos részletet. Vendégeink a programok összeállítását teljes egészében ránk bízták, így közös programjainkat - ismerve Barátaink természet-szeretetét és túra-bírását - a lehető legsűrűbbre szabva mi állítottuk össze. Bebizonyosodott többek között, hogy:

- Tenerife-n nem lehet unatkozni,
- túrázáshoz kifejezetten túracipőre van szükség,
- novemberben is le lehet pirulni, annyira tűz a Nap,
- az óceán vize novemberben is alkalmas az úszásra,
- akár percenként is változhat a hőérzet és az időjárás,
- minden lépésnél van MIT megörökíteni (fotózni),
- jókat lehet enni-inni, jó a kanári-ízekbe belekóstolni,
- a kanári-banán finomabb...,
- a Teide megunhatatlanul csodálatos, de este már nagyon hideg van odafent,
- a Pillangóház mesés,
- "marslakók" igenis léteznek, 
- tengeri sárkányok is (mint pl. a "Buffogó", Los Silosban)
- nagyon jól érezzük magunkat együtt!

Következzenek a részletek!

Barátaink pénteki, Wizzair járattal történt érkezését követő első napon először bejártuk Las Aguas környékét. (A túráról korábban lejegyzett képes beszámolónkat itt találod!) Nagyon szép időnk volt...

Megkóstoltuk a vegetáriánus paellát is, nagyon finom

Az ebédet követően a desszertnek is beillő, édes-likőrös kanári-kávé elfogyasztása után a nap második felében La Orotaván sétáltunk: megcsodáltuk épületeit, kertjeit, parkjait (aranyhalait) és panorámáját. (Erről a programról bővebb képes beszámolót  itt találsz!)


Közös nyaralásunk második napján Buenavista del Norte felé vettük az irányt. (A túráról részletesebb képes beszámoló itt található!) Éppen a banánültetvények mellett sétáltunk, amikor egy hirtelen érkezett felhőből frissítő esőcseppeket kaptunk a nyakunkba - mivel esernyőnk éppen nem volt, a banánlevelek alá húzódtunk arra a negyedórára, míg elállt... és természetesen: fotóztunk, mert az ültetvény esőben talán még gyönyörűbb!

A séta utáni ebédünket egy kedves kis tapas-bárban költöttük el. A bőséges és kellemes ebéd - egyetlen salátalevél és két szelet citrom kivételével - az utolsó falatig elfogyott, nem fogott ki rajtunk! (Fotón: a kanári "svédasztal" :) )

A kellemes ebéd után irány a bálnacsontváz, Los Silos! (A teljes túra képeit és leírását itt találod.)
Kivételesen találkozhattunk a "Buffogó" tengeri sárkány hangjával is: ha apály van, az óceán hullámai nem érik el a dagály hullámai által kivájt barlangot, amikor pedig dagály van, akkor teljesen megtelik vízzel, így - hiába jártunk ott már többször is - eddig nem volt szerencsénk hallani a "sárkány hangját"... de most! Kivételesen jó időben érkeztünk: a barlangba betörő hullámok a réseken-járatokon át úgy mozgatják a barlangba szorult levegőt, hogy a partnak ezen a szakaszán (a helyet táblával jelölték) a hullámverés erejétől függően határozottan felismerhető sárkányhangok hallhatóak, mely igen félelmetes, és életünkben először most hallottuk...!

Sem időnkbe, sem energiánkba nem férhetett bele a teljes túra, de a fotózás szempontjából talán legideálisabb alkonyi órákban tett séta során sok-sok gyönyörű képet készíthettünk... legfőképpen Andris, aki fényképezőgéppel (és nem telefonnal) felszerelkezve készített csodásabbnál is csodásabb fotókat - ezekből később mi is kapunk majd.
Addig be kell érnünk a sajátjainkkal... mint pl. ez a kaktusz itt: 

Hazaérve szembe kellett néznünk néhány hétköznapi problémával is, mint pl.: a reggel üzembe helyezett szivattyú, ami a kis tó keringetését-szűrését hivatott elvégezni, ereszt valahol - a teljesen feltöltött tómeder vize majdnem teljesen elszivárgott a nap során..., és időközben az is kiderült, hogy a vadonatúj zuhanyfülke is ereszt magából egy kis vizet a fürdőszoba padlójára... de az apartman tesztelését végző vendégeink aktív és segítőkész közreműködésével ez is, mint minden, szépen megoldódott: a vízszigetelések tökéletesítésén túl most már - Andris közbenjárásának köszönhetően - az apartmanban is van wifi! 


Közös nyaralásunk harmadik napján a Puerto de la Cruzban található La Orotava akklimatizációs kertjét látogattuk meg. 

(A botanikus kertről korábban készített képes beszámolónkat itt olvashatod.) A kert csodálatos, folyamatosan virágzó növényei között bolyongva rengeteget fotóztunk... ezen a képen pl. egy elszáradt pálmatörzsre rögzített bromélia látható:

Puerto de la Cruzban tett rövid sétánkat követően fogyasztott finom ebédünk után, hazafele még "leszaladtunk" San Pedro strandjára, útba ejtve a "Vizek Anyját" - képes beszámolót Puerto de la Cruzról itt, San Pedroról itt találsz! 


Együtt töltött hetünk negyedik napján gyalogoltunk a legtöbbet: Icod de los Vinosból elsétáltunk Garachicoba, banánültetvények mellett. (A túráról képes beszámolót itt találsz.) 

Közel merészkedtünk az óceánhoz is :)

Útközben rengeteget fotóztunk - folyton okot adott erre a fények, színek és formák pazar játéka... Tenerife ebben (is) nagyon jó: folyton elkápráztat semmihez sem hasonlítható, különleges és varázslatos formáival, növényvilágával... ezen a képen itt fent a "grincs-virág" látható. :) 


Az ötödik napot egy számunkra is új programmal indítottuk, mely ezt követően bizonyosan bekerül majd a programajánlataink közé: Icod de los Vinosban ellátogattunk a Pillangóházba (Mariposario del Drago).
Az élmény mesebeli (esős napokon a kicsiket is leköti) - a pillangók teljes életébe bepillanthatunk egy csodálatos növénykertben, ahol szebbnél szebb virágok között szebbnél szebb pillangók kergetik egymást szabadon: mi vagyunk a vendégek! Így nem szabad meglepődni, ha rajtunk megpihennek (megérinteni nem szabad őket - de ezt már Süsü, a sárkány is tudja), csak gyönyörködni bennük... de fényképezni szabad!
...és még szerelmes papagájok is vannak...

Ezen az ötödik napon egyre jobban éreztük, mennyi minden NEM FÉR BELE hét napba, pedig igyekeztünk minél többet látni és mutatni: elmentünk még a Taoro Parkba is, ahol kellemes ebéddel folytattuk a napot...

A sziget egyik jellegzetes és finom étele, a grillezett kecskesajt 

Azután elindultunk a Teide Nemzeti Park felé.
Többször meg kellett állnunk fényképezni, mert a látvány - a felhőhabokból kiemelkedő Teide a ragyogó napsütésben - már az odavezető út során is csodálatos volt...

Miután felértünk, a marsbéli táj gyönyörű színekben pompázott a lemenő Nap fényében... legalább tízméteres árnyékunk volt! de az is lehet, hogy volt az húsz méter is...

És sötétedéskor még egy különös marslakóval is találkoztunk: szkafanderben, nagy bakancsban, földig érő vízhatlan köpenyben és hátán valami tarisznyával porzott el a közelünkben, karddal a kezében... hárman üldözték, kamerákkal.

Mivel szerettünk volna csillagokban is gyönyörködni, jócskán megvártuk a sötétedést... és megállapítottuk, hogy a novemberi csillagleséshez rendelkezésünkre álló hat fok - az igen-igen kevés... de a csillagokkal teleszórt égbolt kárpótolt bennünket. 


A nyaralás hatodik napján Twizy Safari - élménytúrán vettünk részt. Dani, a túravezetőnk bevitt bennünket a banánerdők sűrűjébe, bepillantottunk a banántermesztés rejtelmeibe, beavatott a sziget történelmébe, bekukkantottunk egy kis helyi templomba... mindeközben lávafolyások mentén "száguldoztunk" az igen-igen csendes elektromos autóinkkal... keresztül apró kis kanári-falvakon, autentikus ételeket kóstoltunk egy helyi vendéglőben, és gyümölcsökből-zöldségekből készült finomságokat egy manufaktúrában, ahol vásároltunk is a lekvárokból, likőrökből, édességekből. 

Ez a szobor Santiago del Teide településen található, és különleges története van...

A fantasztikus, négy órás túra után pihenésképpen ellátogattunk ismét az óceánhoz, ahol az erős hullámzás miatt nem volt lehetőségünk úszásra-fürdésre, de azért egy kicsit sétálgattunk a parti fekete homokban, ahová - bár kissé habozva - a hullámok is eljutottak...


Az utolsó, hetedik együtt töltött napunkon, az elutazás napján Anaga egyik erdejébe látogattunk el. Az Anaga általában nedves, ködös és hűvös..., de most szikrázó napsütésben, a kilátóknál fantasztikus panorámában és az erdőben - bár felázott talajon, de - kellemes sétában volt részünk. Néhány képet  készítettünk mi is...

A babérerdő után Candelaria következett - mivel a repülőgép nem vár, sok időnk nem maradt városnézésre: a Bazilika és környéke, a guanche királyok óceán partján, mintegy "tengeristenekként" sorakozó szobrai minden évszakban lenyűgöző látványt nyújtanak. 

Candelarián elfogyasztottuk búcsúebédünket, és irány a reptér... gyomortájékon gombócos érzés vendéglátóként elbúcsúzni Barátainktól - egyedül a "jövőre Veletek ugyanitt" nyújt némi vigaszt... és az emlékek, amiket velünk hagytak: "Laci boltja" után (az üzlet, amely júliusban Icodban nyaralt barátaink szállásának közelében volt) "megszületett" "Maya fája", amit már minden kedves vendégünknek így fogunk megmutatni...

Andris és Maya - köszönjük, hogy velünk voltatok!