"AKI NEM HISZI, JÁRJON UTÁNA!"

E blogbejegyzésben megfogalmazott gondolataim kizárólag a saját érzéseimet, véleményemet és tapasztalataimat tükrözik.
A valóságot mindenkinek magának érdemes megtapasztalnia!

A Kanári-szigetek mítosza

Távoli... elérhetetlen. Egzotikum. Napsütés, forróság, örök nyár. Pálmafák, óceán. Delfinek, móka, kacagás. Jeges koktélok. Buli. Romantika, naplemente, gondtalanság, forró homok, pihenés, szabadság. 
Ahol mindig "vidám az élet"... 

...ez mind igaz is lehet... de mi vajon a valóság...?
Pillantsunk kicsit vissza az időben...!

Földrajz, éghajlat, történelem

Azt hiszem, mindhárom megközelítésből a leghelytállóbb kifejezés az, hogy különleges, különlegessége pedig mindmáig meghatározó.
A Kanári-szigetek szigetei - egységük ellenére - mind különböző világok.  Attól, hogy valaki már járt az egyik szigetén, szerezhet ugyan valamilyen "benyomást", de még nem ismerhette meg a Kanári-szigeteket!
Mi Tenerife szigetén élünk, és már igazán várom, hogy kicsit "megunjam" és elvágyódjak innen - legalább annyira, hogy hajóra vagy repülőre ülve ellátogassunk valamelyik másik szigetre -, de erre azért még várnom kell, mert Tenerife egyelőre, számunkra: megunhatatlan. 
A Kanári-szigetek földrajzát tekintve útifilmekből, leírásokból megtudhatjuk, hogy vulkanikus eredetű, szigeteinek partjait az Atlanti-óceán hullámai csipkézik évmilliók óta. Azt már kevesebben tudják, hogy a rómaiak Fortunatae Insulae, azaz Boldog-szigetek néven emlegették, hiszen az antik mitológia ezeket a szigeteket tartotta a világ legnyugatibb részének, ahol a nap szekerének útja véget ér, ahol örök a tavasz és a jólét; és hogy i. e. 150-ben Ptolemaiosz Klaudiosz huszonhét kötetes atlaszában a kezdő délkör a Kanári-szigeteken haladt át... 

Történelme dióhéjban: a bennszülöttek (Tenerife-n: guanche-k) lakta szigetvilágot a XV. század legelején elkezdték meghódítani a kasztíliaiak, és bár Tenerife volt a legsikeresebb a kasztíliaiak elleni küzdelemben, 1496-ban, utolsóként végül Tenerife is elesett. A sziget majd' minden pontján tisztelettel őrzi a hatalmas csaták és a guanche vezérek emlékét, de még településeinek neveiben is: pl. La Matanza (A Mészárlás) nevű települése az 1494. május 31-i csata emlékét őrzi, mely során a kasztíliaiak egyötöde maradt csak életben, miközben a guanche-k kövekkel és lándzsákkal szorították támadóikat a völgybe... 

A Kanári-szigetek ma Spanyolország legdélebbi autonóm közössége, így - mivel Spanyolország is és Magyarország is az Európai Unió tagja - magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak bármelyik szigetére.
Fontosnak megjegyezni, hogy bár a Kanári-szigetek része Spanyolországnak, nem azonosítható vele!
Autonóm közösségként bizonyos értelemben "védettebb" (pl. itt 7 % körül mozog az "ÁFA"), ugyanakkor "kiszolgáltatottabb" is... 

Gazdasága

Ha Tenerife (vagy a Kanári-szigetek) kasztíliai hódítás előtti gazdaságára visszatekintünk, földrajzi adottságai és éghajlata figyelembevételével megállapíthatjuk, hogy itt a mezőgazdaságon és állattenyésztésen kívül semmilyen gazdasági tevékenységet nemigen lehetett végezni.
Enni pedig kellett...

Ma Tenerife mezőgazdaságának legnagyobb büszkeségei (a teljesség igénye nélkül) a vulkanikus talajon termesztett szőlőkből készült borok, a hatalmas banánültetvényekről származó, exportra is termesztett kanári-banán (valamint más helyben szüretelt gyümölcsök, mint pl.: narancs, mandarin, ananász, és zöldségek: kanári-burgonya, paradicsom, paprika, avokádó, stb.); az éttermi kínálatban is gyakran megjelenő kecskesajtok, valamint a pirított gabonaőrleményből, a goffio-ból készült édes és sós ételkülönlegességek. 

Fotó: La Cofradía del Mar I. y II. étterem Facebook-oldaláról

Tenerife-n az elektromos energiát kizárólag szélerőművek és napenergia segítségével állítják elő.
Tenerife-n a legnagyobb gazdasági ágazat a turizmus.

A turizmus

Tenerife szigetén megközelítőleg egymillió ember él.
Ennek az egymillió embernek nagy része - fittyet hányva minden mítoszra és legendára - dolgozik!
Egy olyan szigeten, ahová "tisztességes ember csak nyaralni jár"...! :) 

Dolgoznak a bankokban a bankárok és az ügyintézők, az üzletekben az eladók, a rendőrségen a rendőrök, a közutakon a polgári védelem, az egészségügyben is dolgoznak, a köztisztasági vállalatnál, a közigazgatásban, az éttermekben, bárokban sütnek-főznek, koktélt kevernek és felszolgálnak, a szállodákban mossák az ágyneműt és takarítanak, útba igazítanak a recepción, a taxisok és az autóbuszvezetők szállítanak, de szállítanak még a kereskedelemben is - éppúgy, mint a világon máshol. Dolgoznak itt is temetkezési vállalkozók, autószerelők, fodrászok, kozmetikusok, műkörmösök, ügyvédek, közjegyzők, tanárok, óvónők, sokaknak munkát ad a sorsjegy-értékesítés, dolgoznak a vöröskeresztnél...
Sokan csak szeretnének dolgozni: jelenleg is 20 % feletti a munkanélküliség.

Egy biztosan elmondható: a sziget(ek) kiszolgáltatottságát talán éppen a turizmustól való függése okozza: míg Tenerife lakosainak száma egymillió, addig a szigeten évente kb. négy-ötmillió turista fordul meg. A szolgáltatások kihasználtsága, sokak megélhetése tehát nagyban függ attól, hogy hány vendég érkezik! Ennek ellenére a "kanáriók" (mert nem spanyoloknak hívják-érzik magukat az itt élő emberek!) nem csak azért kedvesek (legalábbis a sziget azon részén, ahol mi élünk), mert tudják ezt...! Egyszerűen így szeretnek itt élni. Kedvesen.

A béke és a boldogság 

- minden nehézség ellenére is - benne van az óceáni levegőben.
A kanáriók nagyon szeretik a szigetüket, méltán büszkék a Teidére, és a sziget minden sajátságos szépségére... szeretnek jókat enni-inni, szeretnek szeretteikkel együtt lenni, szívesen és kedvesen eligazítanak, ha eltévedtél, vagy nem találsz valamit - más kérdés, hogy ezt többnyire spanyolul teszik. Kevesen és keveset beszélnek angolul: Tenerife északi részén sokkal kevesebben, mint délen, ahol egész városok emelkedtek ki szinte a semmiből a múlt század második felének végétől, nyaraló-paradicsommá változtatva az addig kietlen és száraz, szinte örökös napsütésnek kitett tájat...

Ha elég kitartóak és kíváncsiak vagyunk, nyitott szemmel, nyitott szívvel járunk az itt élő emberek között, Tenerife felfedi előttünk mindazokat az erőket, energiákat és változásokat, melyek az elmúlt évtizedekben, évszázadokban, évezredekben és évmilliókban át- és átrajzolták arcának titokzatos, békés, napsütötte, néhol fájdalmat őrző barázdáit...

Mit jelent számomra Tenerife?

Kihívást.
Kíváncsiságomból mindig tudok erőt meríteni, amire szükség is van a nyelvtanuláshoz, a szokások és törvények közötti eligazodáshoz, az emberek különleges gondolkodásának megértéséhez. Az itt élő kanáriók ugyanis igen egyszerűen gondolkodnak - számukra az Élet nem szükségszerűen pénz-kérdés. Mire gondolok? Nem feltétlenül akarnak több időt és energiát fordítani pl. a vállalkozásuk fejlesztésére, ha az a későbbiekben több feladattal jár, és kevesebb szabadidejük maradna. A szabadidőre különösen nagy szükségük van baráti és családi kapcsolataik ápolásához, a sziesztához és a fiesztához....

Szabadságot
Mivel szeretném minél ügyesebben elsajátítani a kanáriók életszemléletét, így vállalkozásunkkal kapcsolatban is minden új döntést alaposan átgondolunk. Szükségünk van megfelelő mennyiségű minőségi szabadidőre, hiszen a nálunk felüdülést kereső Vendégek pihenését, kikapcsolódását úgy tudjuk a leginkább elősegíteni, ha tolmácsolni tudjuk a Kanári-szigeteket, így Tenerife-t is jellemző életszeretet, békét, nyugalmat, boldogságot. Ez segít az itt élő embereknek átvészelni a maguk tragédiáit (mert vannak, itt is vannak!). 

Meglepetéseket
Vannak köztük természetesen "kellemetlen" meglepetések is, de ezeket is úgy fogjuk fel, mint egy tanulási folyamat részét. Szokatlan például az ügyintézések extrém elhúzódása, ezen még gyakran felbosszantom magam - de aztán rájövök, hogy a novemberben kezdődő "téli ünnepkör" - Karácsony, Három Királyok, Karnevál - márciusban fejeződik be, és tiszteletben kell tartanunk egymás szokásait, szabadidejét. Évek kellenek majd ahhoz, hogy megszokjam: a hivatalok munkájából eredő "csúszás" miatt itt senki sem fogja rajtam számon kérni, hogy miért vagyunk egy-egy ügyintézéssel kapcsolatban "késésben"... A legkellemesebb meglepetések az emberek gesztusaiban érnek bennünket, néha ugyanitt: a hivatali ügyintézésben; vagy az áruházban, a postán, az autószerelőnél... egy előzékeny gesztus, egy kedves szó mosolyt fakaszt, és a kanáriók szerint a mosolyokból sosem elég - ugyanúgy, ahogyan a szabadidőből sem! :)

Megvalósulást
"Mesebeli álom". Majdnem, mint a Télapós-dalban... 
Elhoztam magammal a sámlit, amit asztalos-nagyapám készített... néha - magamban - megkérdezem tőle: "Ugye, Papa, nem gondoltad volna, hogy a sámlid elköltözik majd a Kanári-szigetekre?"
(Nem válaszol, csak mosolyog.)
Meg szoktam köszönni, hogy a szemben lévő ház olyan szép sárga, amilyen, és hogy a part mentén húzódó települések házai olyan szép hófehérek, és azt is, ha színesek.
A rengeteg virágot, ami körülvesz. A hajnali madárdalt, ami egész évben szól... az utcaseprők munkáját. A postás mosolyát. Az ügyvéd, a bank-ügyintéző, az orvosi asszisztencia, a gyógyszertáros munkáját... a felhőket az égen. Az óceán feletti sós párát. A hullámok zaját. A friss narancs ízét. Édesanyámnak, szüleimnek, nagyszüleimnek, hogy élek. 
...és hogy ebben a színes, ízes, illatos "világban" híre sincs a "télnek"...! 

Naná, hogy
szeretném mindezt Barátaimnak, Ismerőseimnek - Neked is - megmutatni!