Mit jelent a "Kanári-szigeteki migrációs válság"?

2020.11.18

Lejegyezte: Terjéki Anna

A következőkben egy - az eddigiekhez képest - hosszabb lélegzetvételű írást olvashattok, melyben mégis röviden és szubjektíven, de hitelesen igyekszem képet adni arról, mit is jelent a Kanári-szigetek migrációs válsága.
Meg sem kísérlem a történelmi és politikai szálak felgöngyölítését, mert a téma nem csak e blog terjedelmét haladná meg, de történelmi és aktuálpolitikai felkészültségemen is túlmutat.

Tehát nem firtatva az okokat, írásomban három kérdésre szeretnék válaszolni:
Mit jelent a "Kanári-szigeteki migrációs válság"?
Milyen következményekkel jár ez a turizmusra nézve?
Van-e érezhető hatása a Kanári-szigeteki közbiztonságra? 

Amennyiben érintett vagy, vagy érdekelnek a válaszok, érdemes továbbolvasnod!
Ha a kék, vastagított és aláhúzott szavakra kattintasz, bővebb információkhoz is juthatsz (jellemzően spanyol nyelven, de) videókon, fotókon keresztül is. 

Mit jelent a "Kanári-szigeteki migrációs válság"?

A bal oldali fotón fekete bőrszínű embereket láthattok egy fotón. (A kékített "fotón" szóra kattintva tehát megtaláljátok a cikket, ahonnan a képet hoztam.)
A cikkben leírják, hogy (jelentősen rövidítem!) a bevándorlók "különösen bonyolult kontextusban" tömegesen, "minden rekordot megdöntve" érkeznek a Kanári-szigetekre. 
(A számok: év eleje óta, november 2-ig 16 055 érkezett a szigetvilágba "papírok nélkül". Ez a legsúlyosabb migrációs válság 2006 óta, amikor egész évben 31 678 bevándorló érkezett a Kanári-szigetekre.) 

Ahhoz, hogy - magyarként - értelmezni próbáljuk a "migrációs válság" kifejezést, nézőpontot érdemes változtatnunk. 

A Kanári-szigetek lakói - jellemzően - együttéreznek ezekkel az emberekkel. Ahogyan korábbi blogbejegyzéseimben már utaltam rá: a Kanári-szigetek (is) nagyon "multikulti" (mi is itt élünk ugyebár), és Spanyolország törvényesen nem ismeri el a "másság" fogalmát.
Illetve olyannyira elismeri, hogy mindenki különböző, hogy ezt mindenki elfogadni köteles. Aki nem fogadja el, az bűncselekményt követ el. És ezt így is érzik az itt élők, és mivel itt élünk, le kell szögeznem: így érezzük mi is. Mert néha van, hogy állást kell foglalni...

Tehát míg Magyarországon a félelem a domináns érzés, ha szóba kerül a "migrációs válság" kifejezés, addig a Kanári-szigeteken a segítőkészség (emberi értelemben) és a megoldás-keresés (emberi és politikai értelemben).

Természetesen vannak korlátok, van olyan mértékű terhelés, mely (a tegnapi napon pl. egyelőre csak néhány órára, de) megroppantja a Kanári-szigetek felkészültségét mind emberi, mind technikai szempontból

A Kanári-szigetek - mivel az ide érkező bevándorlók Spanyolország felé "átutazóban" vannak - joggal várná Spanyolország kormányának jelentősebb beavatkozását ebben a nem mindennapi, érzékeny - és a COVID-dal is nehezített - helyzetben. Amennyire a tegnap történtek sajtóhíreiből ma reggel kiolvashattuk, tegnap este egy rövid időre (néhány órára) a szokásosnál is jobban "megreccsent" a menekültekkel foglalkozó ellátó-rendszer: kb. 200 embert (amennyire a sajtóhírekből kiderült: központi, tehát spanyolországi utasításra) kitelepítettek az Arguineguín mólóról (Gran Canaria), ahol nincs éjszakázási lehetőség

...erre az ott élő emberek elkezdtek nekik élelmiszert hordani: tucatnyi lakos érkezett a Plaza de la Feria-ra, hogy élelmet hozzon... Este megérkezett a Vöröskereszt személyzete is, és "a Kanári-szigetek regionális elnöke, Ángel Víctor Torres intézkedéseket kezdeményezett annak érdekében, hogy senki ne aludjon a szabadban". 
Tapasztalatok szerint a Kanári-kormány nem ritkán - a COVID miatt jelenleg egyébként üresen álló - szállodákban tudja csak ezeket az embereket elszállásolni.

Ez tehát a Kanári-szigeteki migrációs válság. 
Egy, a Covid-dal is terhelt időszakban a Kanári-szigetek kormánya próbálja megoldani a bevándorlók legalapvetőbb szükségleteinek kielégítését (mint pl. étkezés, tisztálkodás, alvási lehetőség), amikor a "spanyol a Belügyminisztérium úgy dönt, hogy az utcán hagyja őket, mivel nem volt hely a befogadó rendszerben". 

A bevándorlók köszönetet mondtak mindenkinek, aki élelmet biztosított. 

Milyen következményekkel jár ez a turizmusra nézve? 

Turisztikai szempontból sajnos meghatározó jelentőségű, negatív következményei vannak a téves megközelítéseknek és téves információknak.

Az alábbi kérdés egy itteni facebook csoportban jelent meg, de az utóbbi időben (sajnos) sokakban megrendült a bizalom a Kanári-szigetek idilljét tekintve... sok ilyen, vagy ehhez hasonló kérdést olvashattunk.

"Sziasztok

Most láttam a hírekben milyen sok menekült érkezett a szigetekre. Nem rasszista szándékú a kérdésem. Hol tudjak elhelyezni ezt a sok embert? Mennyire változott a közbiztonság?
Melyik szigeten vannak? Köszönöm szépen a válaszokat!"


A velünk együtt itt élők megnyugtatónak szánt válaszait követően (melyek lényege az volt, hogy: "a közbiztonság a régi") az utazni szándékozó kérdezőben megszületett a döntés:

"(...) az Euro News-on láttam a szigetekre érkezőket. Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Eddig minden karácsonyi szünetünket ott töltöttük de most az idén nem ott fogjuk tölteni. Talán a húsvéti a szünetben megyünk ha javul a helyzet. Egy serdülő gyerekkel nem érezzük biztonságosnak a jelenlegi helyzetben. Remélem minél hamarabb rendeződnek a dolgok nálatok. Köszönöm szépen a kedves kommenteket."

No comment. :( 

Van-e érezhető hatása a Kanári-szigeteki közbiztonságra? 

Mi személy szerint nem tapasztaltuk, hogy a jelenlegi Kanári-szigeteki migrációs válságnak bármilyen érezhető hatása volna a Kanári-szigeteki közbiztonságra. 

Közbiztonság (wikipédiából): 
"Biztonságos állapot egy közösségen, településen, társadalmon belül, amikor a jogrend, a törvények védik az egész közösséget, illetve a ott élő egyes személyek testi, lelki épségét, személyi és közösségi tulajdonát; veszélytelen élet egy közösségben, mivel az ott élők kölcsönösen tiszteletben tartják egymás testi, lelki épségét, személyes és közös vagyontárgyaikat.

A bűncselekmények veszélyeztetik a közbiztonságot. A rémületkeltés is a közbiztonságot rombolja. A közbiztonság fenntartása nem csak a rendőrség dolga. A közbiztonságot tükrözi a közterületeken hagyott berendezési tárgyak, padok állapota is."

Bátran ki merem jelenteni, hogy soha nem éltem még olyan helyen, ahol ennyire biztonságban éreztem volna magam, figyelemmel az itt élő emberek testi és lelki épségére (kifejezetten gondolok itt a mosolyaikra és a találkozásainkkor feltett "Hogy vagy?" (Que tal?) kérdésükre, a személyi tulajdonomra - hiszen pl. kint felejtettem az ajtóban a kulcsot éjszakára, az autók járó motorral, ülésre helyezett iratokkal is biztonságban vannak a városkában, ahol élünk -, a közösségi tulajdonokra, melyeket most a COVID időszakában is folyamatosan karban tartanak, felújítanak...
Az itt élők kölcsönösen tiszteletben tartják egymás testi, lelki épségét, személyes és közös vagyontárgyait. 
Ezt a tényt hitelesen tükrözik Veletek megosztott fotóink és írásaink! 

Boldog vagyok, hogy olyan emberek élnek a Kanári-szigeteken, akik - mihelyst a "rendszer" megroppanni látszik - maguk veszik kezükbe a segítségnyújtást... és nem csak akkor, ha elkóborolt cicákról vagy kutyusokról van szó. 

"A rémületkeltés is a közbiztonságot rombolja. A közbiztonság fenntartása nem csak a rendőrség dolga."

Ezért írtam meg ezt a blogbejegyzésemet. 
Köszönöm, ha végigolvastad!