Kulisszatitkaink
Még "idegenek" vagyunk, "idegenben"
annak ellenére is, hogy álmainkból sok minden már oly' ismerős...
Minden igyekezetünk dacára is ránk tör néha ez az érzés. Például amikor augusztus ötödikének estéjén a megszokottnál is több tűzijáték tarkította a sötétedő égboltot, majd a hirtelen jött csendben zenés felvonulás közeledtére lettünk figyelmesek...
Az utcákat már előtte feldíszítették, az erkélyekre szentképeket és zászlókat aggattak - az előkészületekből sejthettük volna, hogy komoly ünnep van készülőben; a szinte filmbéli jelenet mégis váratlanul ért bennünket.
Az éppen a házunk előtt megálló és elnémult menet legelején fegyelmezett és ellenőrzött tűzijátékok indultak az ég felé, majd a körmenet lassan, imbolygó fényekkel ismét elindult, és élőzenei aláfestés mellett vonult végig az utcán. Nem csak a mécsesek, de a hátul haladó zenekar kottái is világítottak a sötétben. Az egész olyan hátborzongatóan misztikus volt..., mintha egy rövid időre a Keresztapa c. filmben találtuk volna magunkat. Mi még nem ismerjük ezeket a szokásokat és ünnepeket úgy és annyira, ahogyan Magyarország ünnepeit - van még bőven feladatunk a nyelvtanuláson kívül is!
Ugyanakkor nagyon jó látni és - az itt élő emberek elbeszéléseiből is - érezni a helyi közösség összetartó erejét.
A házunkkal szemközti műhelyben dolgozó autószerelő kisfia néhány éve egy kötelező védőoltást követően lebénult. Mindenki gyűjtött és segített nekik, hogy a kisfiú a legjobb kezelést kaphassa. Amikor először láttuk őt, kerekes székben ülve játszott egy távirányítós autóval itt, a műhely előtt...
Minket is szeretettel fogadtak, csak segítőkészséget tapasztaltunk.
Az itteni UPC-t úgy hívják, hogy "Movistar".
Attila nagyon szépen veszi a nyelvtanulás akadályait, jól halad - bementünk hát a Movistar helyi irodájába, hogy internet-tv-telefon csomagot rendeljünk magunknak. Néhány nap múlva valaki telefonált is, hogy melyik napon kötik majd be az internetet. Aznap ismét csörgött a telefon, és egy vidám hang tulajdonosa - Attilát keresztnevén szólítva - bemutatkozott, hogy ő Antonio, itt lakik a mellettünk lévő házban, és jön hozzánk fél órán belül, bekötni az internetet... Antonio aztán nem győzte mondani, hogy bármi gondunk lenne, tényleg bármikor, csak szóljunk át hozzá, és már meg is oldja!
A következő héten sor került a tv bekötésére is. A spanyol nyelvű televízió a mi esetünkben nagyszerű eszköz a nyelvtanuláshoz. Kaptunk is egy fekete dobozkát, kissé kopottasat ugyan, de vadonatúj távirányítóval!
...egészen furcsa, érthetetlen és kissé ijesztő is volt az a szag, ami két nap múlva a dobozkából kezdett szivárogni. Miután a csatlakozóját kihúztuk a konnektorból és visszadugtuk, már nem tudta a pontos időt se, nemhogy a műsor-szolgáltatást... hívtuk hát a szolgáltatót ismét, és rövidesen kaptunk a dobozka helyett egy nagyobb dobozkát, ami állítólag ilyesmit nem csinál.
Azóta e témában is minden rendben van...
Ezen a héten egy megüresedni készülő gázpalackunk is hozzásegített ismereteink bővítéséhez. A tetőtéri teraszon elhelyezett, palackról működő gázkazán szolgáltatja a házban a meleg vizet. Volt itt egy tartalék-palack, amikor a házat lefoglalóztuk, de mire beköltöztünk, már csak hűlt helye volt - így rákényszerültünk egy új tartalék-palack beszerzésére. Itt nagyon észszerű módon oldják meg a lakosság gázpalackokkal történő ellátását. A szolgáltatóval igazolvánnyal hivatalos szerződést kell kötni, amit a teherautót vezető kolléga is azonnal megköt online.
Minden gázpalack - cipelését is segítő - piros, műanyag fogantyújában chip segíti az azonosítást, és a szolgáltató embere az átadáskor leolvassa a gázpalack egyedi azonosítóját. Így nem kell a palackot megvásárolni, mert az a szolgáltató tulajdona marad, csak a töltet-árat (a 12,5 kg nem egészen 13 euró) kell kifizetni. A gázpalackokat cserélő teherautók hetente háromszor járnak az utcában, kiszámíthatóan azonos időben. A palack-cseréhez nem kell sem kulcs, sem tömítőgyűrű - maga a palackban lévő nyomás "oldja meg", hogy (az egyetlen mozdulattal történő) kinyitáskor ne szivárogjon a gáz.
Szabadidőnkben továbbra is járjuk a vidéket, ismerkedünk minden négyzetméterével ennek a csodálatosan szép természeti adottságokkal rendelkező szigetnek, ahol most - még az északi, csapadékosabbnak számító területeken is - óriási szárazság van. Az erdőtüzek szempontjából a július eleje és szeptember vége közötti időszak a legkockázatosabb - úgy tűnik, hogy a Gran Canarián tegnap fellobbant, több hektáron pusztító tűz is emberi felelőtlenség következménye volt. A képen látható murvafürtnek egyetlen zöld levele sem volt ebben a nagy szárazságban, csak tűzpiros virágai pompáztak a perzselő napfényben...