Évbúcsú a Kanári-szigeteken

2020.12.29

2020

- egy felejthetetlen évtől búcsúzunk...

...és milyen boldogan!

Hogyan ünnepelnek a kanáriók a Kanári-szigeteken? Elsősorban: hosszasan.
Az ünnepi időszak már karácsony előtt elkezdődik: "Feliz Navidad" és "Feliz Fiestas" feliratok váltják egymást, fényfüzéreket kapnak a pálmafák, piros gömbök díszítik a fikuszokat, a bevásárlóközpontokban karácsonyi zene szól... de a napsütéses, madárcsicsergős és virágillatú decemberben senkinek sem jön meg a kedve "bekuckózni" otthonába, ha egyszer választhatja az óceánpartot is!
Bár a karácsonyi ünnepeknek már vége (kellene, hogy legyen), mégis: egészen a Három Királyok ünnepéig húzódik, és ez idő alatt az itt élő emberek tényleg minden találkozásnál csak szépet és jót kívánnak - maguknak és egymásnak.
(Bejegyzésünk minden fotója december végén készült.)

Spanyolországban és a Kanári-szigeteken a karácsony nem két napos ünnep, mint Magyarországon - egyetlen nap, a december 25-e "piros betűs" ünnep. A szentestét a családok hagyományosan egy hatalmas közös vacsorával ünneplik, de az ajándékozás inkább a Három Királyok ünnepére, a "királyok napjára" (január 6-án) történik. Az utóbbi időben a szülők - a hosszú iskolai szünet miatt - tesznek engedményeket, és a gyerekek december 24-én is kapnak ajándékokat, így a kicsik az iskolai szünet idejére elfoglalhatják magukat új játékaikkal...
Karácsonyfa pedig bármiből készülhet - például kanári banánból is!

Azután következhet a Szilveszter!
A spanyoloknak van egy érdekes szilveszteri szokásuk: "tizenkét harangütés, tizenkét szem szőlő". A madridi Puerta del Sol téren lévő toronyóra harangütései meghatározóak: minden egyes éjféli harangütésre meg kell enni egy szem szőlőt, így, mire az utolsót is elkongatja a harang, el kell fogynia a szőlőnek! Akinek akár csak egyetlen szem szőlő átcsúszik a következő esztendőre, az felkészülhet: nem mosolyog rá a szerencse az újévben...!
Az üzletek kínálatában így december legvégén gyakran találkozhatunk egyesével "kiszerelt" műanyag pezsgős-poharakkal, melyekbe éppen 12 szem szőlőt csomagolnak; vagy pl. ilyen - nagyobb bulikra tervezett - dobozokkal, melynek felirata (a bejegyzés nyitóképén jól láthatóan) biztosít afelől, hogy a doboz tartalma a fejenként 12 szem szőlőt alapul véve elegendő 8-10 személynek:

Ismeritek a Roscón de Reyes (a "Királyok Kalácsa") eredetét?
Úgy szól a fáma, hogy ennek az édességnek a legnagyobb népszerűsítője XV. Lajos francia király volt. A történet szerint az udvar szláv eredetű séfje Vízkereszt napján az uralkodót egy, szülőföldje hagyományai szerint készített kaláccsal szerette volna meglepni, tésztájában egy ajándékkal: egy gyémántmedállal... és míg Kelet-Európában elveszett a hagyomány, XV. Lajos elkötelezte magát terjesztésére a francia és az európai arisztokrácia között. Így érkezett ez a szokás a 18. század folyamán Spanyolországba, ahol kiváló fogadtatásban részesült: hamarosan az egyszerű emberek között is elterjedt (sajnos a gyémántmedál nem). Egy másik legenda szerint ez a szokás még a római időkre nyúlik vissza, amikor úgy választottak vezetőt maguknak a gallok, hogy a kenyérbe egy aranypénzt - vagy babszemet - rejtettek, a véletlenre (vagy a felsőbb erőkre) bízva, ki legyen a vezérük.
Manapság már több tízmillióan hódolnak a "Királyok Kalácsa" hagyományának.
Ennek az egyszerű és remek süteménynek a tésztájába a hagyomány szerint egy király-figurát (és egy szem babot) rejtenek: akié a király, az lesz egész évben a "király"!
...és akié a bab, az meg csak "pukkanthat" - a babona szerint ő biza' nem számíthat szerencsés esztendőre!
Nagy családi móka hát a Királyok Napján, január 6-án felszeletelni a Királyok Kalácsát! Sőt: a karácsonyi ünnepkör lezárása újabb alkalom az együttlétre és a közös sütizésre. Igazi partik szerveződnek ilyenkor, mert hát sok ember kell, hogy a teljes kalácskoszorú elfogyjon, és kiderüljön, ki lesz a király!

(Ha valaki elkészítené, receptet itt talál.)